Fall in love with Rome: olasz látnivalók

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olasz látnivalók. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 18., csütörtök

Mi piace :) Tropea

Tropea a Tirrén-tenger partján, Calabria nyugati partvidékén fekszik. Festői óvárosa a partvidékből merőlegesen kiemelkedő 40 m magas mészkő sziklán fekszik. A település területén a rómaiak egy kikötőt létesítettek, melyről úgy tartották, hogy Héraklész alapította, miután hazatért Ibériából. A középkorban a normannok hódították meg és csatolták a Szicíliai királysághoz. Tropea és a környező falvak híresek a vörös hagyma termesztésről, az egyik fagyizóban Tonino in the Corso-ban még vöröshagyma ízesítésű fagylaltot is árulnak. Főbb látnivalók a 12. századból származó normand katedrális és ferences kolostor, és a tropea-i kastély amit leromboltak 1876-ban. Szűk utcák, ahol nem is voltunk biztosak hogy átférünk az autóval, de mivel a rendőr átment előttünk így mi is meg próbáltuk és sikerült :D nagyon sok régi ház van a belvárosban, de mindenekelőtt csodaszép a tengerpart. Februárban sok minden zárva volt, így inkább turistaszezonban érdemes menni.

Tropea (Greek: Tropaea, Trophea) is a municipality located within the province of Vibo Valentia, in Calabria (southern Italy).
The town is a famous bathing place, situated on a reef, in the gulf of St. Euphemia connected with the mainland by a narrow strip in the Tyrrhenian Sea, toward the south with respect to Vibo Valentia and northward with respect to Ricadi and Capo Vaticano.
Many villages around Tropea produce a particular quality of red onion. In Italy these onions are so famous that cipolla di Tropea ("Tropea onion" or "Tropea's onion") has become an Italian synonym for all red onions.
One of the gelaterias in town, Tonino in the Corso, even makes a red onion ice cream (as well as others based on squid ink and nduja, the local spicy salami).

Main sights

Franciscan monastery
12th century Norman cathedral
Tropea Castle -destroyed in 1876

forrás: wikipedia

2010. november 3., szerda

Castel del Monte

A Castel del Monte (eredeti nevén Castrum Sancta Maria de Monte) a legismertebb a II. Frigyes német-római császár által épített várak közül. Puglia régióban fekszik Andria városától nem messze. Része volt annak a várhálózatnak, amelyet a császár építtetett a Szicíliai Királyság belső rendjének biztosítása céljából a mai Basilicata és Puglia régiók területén.

Az 1240-es években épült Castel del Montét Apúlia kőkoronájaként is említik, különleges, nyolcszögletű alaprajza miatt. A vár nem hadászati szempontok szerint épült, és a hiányos korabeli dokumentumok alapján csak következtetni lehet esetleges ceremoniális szerepére. A vár virágkora egybeesett II. Frigyes uralkodásával, a császár halála után pusztulásnak indult. Szépségét és különlegességét 1876-ban fedezték fel ismét, amikor az olasz állam felvásárolta, majd több évtizedes munkálatok során helyreállíttatta. A várat – köszönhetően érdekes és egyedi építészeti megoldásainak – 1996-ban az Unesco a világörökség részévé nyilvánította. A Castel del Monte kopár vidék közepén, egy messziről látható domb tetején áll. Keletkezésének körülményeit homály fedi, rendszerint II. Frigyes kedvenc vadászkastélyaként tartják számon. Eredetileg a közeli, de már akkor elhagyatott kolostor után (Santa Maria del Monte) kapta nevét, mint az a császár egyik rendeletéből kiderül. Az 1656-os pestisjárvány idején Andria lakossága a várban keresett menedéket. Ezt követően a vár elnéptelenedett és pusztulásnak indult. A 18. század végén, a 19. század első felében pásztorok, illetve útonállók (briganti) lakták. Ebben az időszakban pusztult el a falakat borító márványburkolat, illetve a várat díszítő értékes szobrok is.

A nyolcszögletű épületnek többféle szimbolikus jelentést tulajdonítottak. Egyrészt a nyolcágú csillag ősi képe a császárság eszméjének a szimbóluma. Ezenkívül az asztrológusok szerint a nyolcszög, a négyzet és a kör az anyag és szellem között közvetít. A keresztény hiedelemvilágban a nyolcas számjegy arra utal, hogy a Teremtés hét napját egy nyolcadik követte, amely a Feltámadás révén az újrateremtést jelenti, ugyanakkor a nyolcas szám Krisztus visszatérését is jelképezi. A nyolcas szám szimbolikáját a császár valószínűleg tudatosan alkalmazta az általa elkezdett építményekben, így a Castel del Monte szerkezetében is. Más elméletek szerint a Castel del Monte csillagképek mintájára épült: e feltételezéseket támaszthatja alá, hogy az év egyes időszakaiban olyan fény- és árnyékhelyzetek jelentkeznek, amelyek a várat egy túldimenzionált égi naptárrá változtatják. Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint II. Frigyes – aki részt vett a kereszteshadjáratokban – magával hozta a Szentföldről a Szent Grált, melyet a Castel del Monte egyik termében rejtett el. 1991-ben a német Spiegel folyóiratban megjelent egy cikk, amely két olasz kutató különleges elméletét vázolta fel, akik kapcsolatot véltek felfedezni a vár és az egyiptomi gízai Kheopsz piramis között: A Castel del Monte geometriai formai nyelvében II. Frigyes utalásokat tett más, számára fontos helyekre és épületekre: chartres-i katedrális, Jeruzsálem és a Felsendom. Mindenekelőtt a kutatók a vár alaprajzában a Kheopsz piramis képmását vélték felismerni – jeleket a fáraó eltemetett kamrája helyéről, amelyet mostanáig még senki sem talált meg. Ezen elmélet szerint, amely megszámlálhatatlan számjelképekkel dolgozik, lehetővé válik a gizehi piramis újbóli felfedezése, ha ezt az egyiptomi illetékesek jóváhagyják. Ennek a feltételezésnek sok köze van az asztrológiai központú építészethez, amely érvényes úgy a Castel del Montéra mint a Kheopsz piramisra. II. Frigyes számtalan ilyen kapcsolatot ismert. Az olasz kutatók beszámolója azt is bizonyítja, hogy a vár alap mértékegysége az egyiptomi rőf volt, és ezáltal megmagyarázható, hogy a vár kerülete megegyezik a Kheopsz piramis oldalainak hosszával, amely szintén 232,92 méter.

Mielőtt úgy döntünk, hogy idejövünk az előtt érdemes tájékozódni, hogy nyitva van-e a vár. Amikor mi voltunk elvileg nyitva lett volna, de mégsem... februárban és dél körül voltunk itt, az útikönyv szerint nyitva kellett volna lennie. Szuper élmény és útközben sok régi trullo is látható :)